Home / Egyéb / 1860-ban Tatán ezen a napon született Bláthy Ottó Titusz

1860-ban Tatán ezen a napon született Bláthy Ottó Titusz

A zseniális feltaláló, a magyar elektrotechnika úttörője a bécsi egyetemen szerzett gépészmérnöki oklevelet. 1883-ban lépett a Ganz gyár alkalmazásába és ahhoz egész pályafutása alatt hű maradt.

 Akkoriban még nem tanítottak elektrotechnikát a műszaki egyetemeken, Bláthy tudását önképzéssel szerezte. Hamarosan felismerte az Ohm-törvény gyakorlati alkalmazásának módját. Ő volt az első, aki mágneses görbék segítségével mágneses köröket tudott méretezni. Ennek alapján 1883-ban átalakította a Ganz gyár egyenáramú gépeinek pólusait, ezáltal megnövelte teljesítményüket. Felismerte a villamos gépek hőleadásának törvényszerűségeit is. Első szabadalma önműködő higanyos feszültségszabályozóra vonatkozott, amelyet később a generátor-gyártásban alkalmazott.

1884-85-ben a gyár három mérnöke, Bláthy, Déri Miksa és Zipernowsky Károly új áramelosztási rendszert dolgozott ki, amely a transzformátornak elnevezett indukciós készülékek alkalmazásán alapult. A Bláthy javaslatára zárt vasmaggal készülő transzformátorok a korabeli elektrotechnika csúcsteljesítményének számítottak.

Bláthy több, mint száz szabadalma főleg a villamos gépek, transzformátorok és készülékek gyártásának területére vonatkozik. A transzformátorrendszeren alapuló első nagyobb villamos erőmű a római Cerchi volt. Itt működtek először a világon, 1886-ban, Bláthy javaslatára váltakozó áramú generátorok egymással párhuzamosan kapcsolva. Ez volt továbbá az első eset az elektrotechnika történetében, amikor vízierőmű és gőzerőmű egyszerre táplált egy nagyobb villamos hálózatot.

1889-ben hozták forgalomba szabadalmazott indukciós fogyasztásmérőit – a mai „villanyórák” is lényegében ugyanilyen szerkezetűek.

Bláthy számos olyan elvi és gyakorlati eredményt ért el, amelyek révén a Ganz gyár géptípusai évtizedekig a világ élvonalát képviselték. Vízturbinás generátorok állórészében alkalmazott tekercselési megoldásáért az 1900-as párizsi világkiállításon nagydíjat nyert. Kandó Kálmán 1931-ben bekövetkezett halála után ő dolgozta át és fejezte be a Kandó-mozdonyok fázisváltójának konstrukcióját.

Bláthy hatalmas alkotó teljesítménye bámulatos emlékező tehetségén, kimagasló nyelvtudásán, kivételes fejszámoló képességén, valamint gyors áttekintő- és problémamegoldó készségén alapult. Tiszteletbeli doktora volt a budapesti és bécsi egyetemnek, az MTA pedig tiszteletbeli tagjává választotta.

(forrás)

About regio34

Check Also

TŰZIFÁT AKAR VÁSÁROLNI?

Ne hagyja, hogy átverjék! Manapság már egyre több internetes felületen vagy újságban kínálják a télire …

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük