Nemzedékekre hat ki és még unokáink is megtapasztalhatják környezeti hatásait. 1986 április 26. éjszakáján örökre megváltozott Európa.
Ezen a tavaszi éjszakán ugyanis az akkori Szovjetunió nyugati szélének (ma Oroszország, Fehér-Oroszország és Ukrajna) több, mint 130 000 négyzetkilométernyi területe vált sugárszennyezetté alig pár óra leforgása alatt.
A Csernobili atomerőmű blokkjának felrobbanása az elmúlt három és fél évtized talán legsúlyosabb környezeti katasztrófája volt Európában, ami a nyugatabbra fekvő országokat sem kímélte.
Születési rendellenességek, rákos megbetegedések növekvő számaránya, kitelepítések, sőt megannyi hétköznapi hős halála, és az atomenergiába vetett hit súlyos megrendülése nyomja lefelé a mérleg egyik serpenyőjét, míg a másikba a fokozott biztonság megteremtése, a környezettudatosság növekedése és a túlélők bölcsessége került.
A katasztrófa a legsúlyosabb nukleáris balesetek közé tartozik: felrobbant a Csernobilban működő atomerőmű négyes blokkja. Az oka igazán paradox volt. A baleset ugyanis éppen egy, a biztonságot növelni akaró kísérlet miatt következett be!