Anna, az Állatrendőrséget Magyarországnak mozgalom motorja

A mozgalomnak a Facebookon több, mint 8000 tagja van, 21000 megosztásnál járnak, az ügyben indított petíciójukat már több, mint 19 ezren írták alá.

Telefonos interjúnk Annával több, mint egy hete készült, azóta többször meghallgattam az egy órás beszélgetést és nekirugaszkodtam, hogy megírjam Anna és az általa összekovácsolt száz, meg száz jóérzésű ember küzdelmét egy olyan ügy érdekében, amit már régen meg kellett volna oldania az ország vezetésének.

Szerettem volna úgy megírni, hogy át tudjam adni olvasóinknak azt a lelkesedést, tenni akarást, küzdelmet, amit Anna és az általa többször hangsúlyozott mellette álló társai tesznek annak érdekében, hogy végre Magyarországon is Állatrendőrség lépjen fel az állatok védelmében. Ma már tudom, hogy hiába az erőlködésem, Anna lendületét, elszántságát nem tudom közvetíteni. Tudom azt is, hogy sikerülni fog véghez vinni azt, amit elterveztek. A kérdés csak a mikor? Késlekedésre ebben az ügyben sincs idő…

Így hát arra kérem az olvasóinkat, hogy álljanak egy igazán jó ügy mellé, csatlakozzanak a csoporthoz, írják alá a petíciót, ismerjék meg munkájukat és lehetőségeikhez mérten támogassák, segítsék ezt a kezdeményezést.

Nap, mint nap egyre kegyetlenebb állatkínzásokról tudósítanak a hírcsatornák, közösségi oldalak és a felhördülés után lapozunk tovább, vagy váltunk csatornát. Pedig az ilyen emberi kegyetlenség az egész társadalom elfajulását vetíti elénk, kutatások eredményei mutatják, hogy aki állatot kínoz, az később emberre készül. Egyre nagyobb a szakadék az emberek állatokhoz való viszonyában. Miközben egy széles rétegnek a háziállat családtag, vagy a haszonállat tenyésztés folyamán arra törekednek, hogy az állat a lehető legjobb körülmények között éljen egy másik, egyre nagyobb réteg számára a védtelen állatok bántalmazása, kínzása, rossz körülmények között tartása a megszokott, sokan lelik ebben örömüket. Anna és az általa összekovácsolt csapat minden követ megmozgat annak érdekében, hogy ez ne mehessen így tovább.

Ez a közösség az ország minden részén élő, különböző korosztályú és társadalmi helyzetű, hangsúlyozottan politikamentes közösség, akiket a közös cél tart össze és mindenki a lehetőségeihez képest tesz annak érdekében, hogy végre előre lépés történjen az ügyben. Ahogy a csoportjuk leírásában is szerepel céljuk az, hogy a társadalmi akaratot, mely az Állatrendőrség létrejöttét szorgalmazza a magyar törvényhozás legalizálja, alakítsa ki rendszerét, tegyen eleget egy olyan társadalmi igénynek, mely minden ember jogos igénye kell, hogy legyen a 21. században Magyarországon.

A Facebook csoport leírása:

„Az ÁLLATRENDŐRSÉGET MAGYARORSZÁGNAK – csoportot azért hoztuk létre, hogy a GONDOLATot a köztudatba ültetve .. beláttassuk mindenkivel ennek szükségességét. NEM MI SZERETNÉNK MEGSZERVEZNI – nem is tudnánk .. de az igényt ami nap mint nap indokolja – tudjuk közvetíteni, felhívni a figyelmet, megosztani , elmondani … és minden fórumon KÉPVISELNI. Sajnos konkrét eseteket aligha tudunk megoldani, de mi is naponta ( már szinte óránként) látjuk, tudjuk az országban milyen helyzet van ezen a területen. Tervünk sok és számtalan van, de elsődleges fontosságú az ÁLATRENDŐRSÉG létrehívása – ezt minden lehetséges fórumon szeretnénk képviselni. ÁLLATKÍNZÁSOK MAGYARORSZÁGON oldalt pedig azért nyitottuk, hogy oda „gyűjtsük” azokat az eseteket mik miatt szükség van és amiknek már nem is szabadna megtörténnie ha lenne! NEKÜNK megosztós csoportunk nincs – arra számtalan száz másik oldal van – oda szerencsés a kis nyomorultakat feltenni ahol érdemben történhet is velük valami … Alapítvánnyá kívánunk kovácsolódni, hogy jogilag is legyen lehetőségünk mindenre amit kitűztünk célul. Egy országos lefedettségű webes felület, ahol az állatok adott szempontok szerint hamar megkereshetők ( nem, hely, súly, faj, tulajdonságok .. stb.) amivel pikk pakk a hozzánk legközelebb pl eső 30-ból kiválaszthatjuk a számunkra ideális családtagot vagy társat … akár a társkereső rendszerek mintájára. Ezzel is könnyebbé téve az örökbefogadás procedúráját. Megszervezni egy 0-24 órás tanácsadói telefonos vagy webes lehetőséget – hiszen nem mindenki gyakorlott állatmentő – de aki segítségre szorul legyen hirtelen hova fordulni, ez akár jogi tanács vagy irányítás is lehet . . de akár konkrét ügyeletes orvos elérhetőségének kikeresése .. számtalan példa mikor tehetetlenül és informálatlanul állunk mit kellene, mit lehetne csinálni … ebben némi támpontot adnánk. Fiatalok (középiskolások) szociális munkaóráinak becsatlakoztatása a menhelyek életébe, sétáltatás, gondozás .. az állatok szeretetére az ismereten keresztül is vezet út. Ameddig a célt el nem érjük ( annak létrejöttét) lobbitevékenységet folytatni annak érdekében, minden fél e felületen eljuttatni a szükségességét és a fontosságát, hogy társadalmi igény van – hol a politikai „akarat”??? Együtt sikerülhet csak, pár lelkes elhivatott ehhez kevés, abban bízunk , hogy lesznek akik velünk tartanak, mert ezekkel a célokkal egyetértenek és abban is bízunk, hogy az erkölcsi támogatás mellett anyagit is kapunk – mert bár sokra vittük eddig is – de anélkül nem boldogulunk. Legyen/legyél aktív tagunk, vidd hírünket, köszönjük Makai Anna / Majoros Annamária / Szélesné Zsuzsa / Sipos Tímea ÁRMO”

A petíció linkje: https://www.peticiok.com/egyetert-e_azzal_hogy_magyarorszagnak_allat-rendrsegre_es_allatvedelmi_ombudsman-ra_van_szuksege?

És egy támogatást kérő levél részlet Annától:

„Sajnos elképzelni sem lehet azt az állapotot, ami ma a magyar realitás:
Felháborító és undorító kegyetlenségektől, elképesztő és vérlázító állat tartási körülményektől, naponta kínzásokról és szabályos kivégzésekről, rendszeres és megélhetés-szerű viadaloztatásról, szaporító- és gyepmesteri telepek állapotaitól és azok külföldi kereskedelmétől hangos a média!
Az állattartási körülmények átfogó rendszeres kontrollja országosan minimális, pedig ilyen állapotok fényében indokolt lenne. Rémes, hogy már szinte jól beazonosítható régiókban „divattá” válik az állatkínzás, ami jogilag büntetendő bűncselekmény. A jegyzők túlterheltek, nincs szakapparátusuk ezen ügyek kezelésére, az állatvédelemmel kapcsolatos munkájukat senki sem ellenőrzi. Jószerencsével rendőrök biztosítják a helyszínt, míg az állatvédő odamegy az állathoz, fényképeket készít, bizonyítékokat gyűjt.

ÁLLATRENDŐRSÉG létrehozásával ez a feladat megoldottabb, gyorsabb, hatékonyabb kezelhető. Az állat és a gyerekek bántalmazásának eredője ugyanaz, mindkét esetben védtelen élőlénnyel kegyetlenkednek, aminek megoldását már nem bírjuk tovább tétlenül kivárni.
A köz „óhajnak” engedve Alapítvánnyá szeretnénk szerveződni, reméljük így, hogy jogi személyként ezt a fenti komoly célt hivatalosan is képviselni tudjuk.
Jogi személyként ( alapítványként) már nyilván könnyebb lesz szponzorokat szerezni, de addig el kell jutnunk.”