Regio34 A 34-es hívókörzet hírei
Olyan tempóban emelkedik a kórházakba, valamint lélegeztetőgépre kerülő betegek száma, mint korábban szinte soha.
A tavalyi tapasztalatok alapján sajnos idén ősszel sem kizárt: pár héten belül eljöhet az a pont, amikor az állami kórházak annyira leterheltek lesznek covidos betegekkel, hogy a kormánynak korlátoznia kell az egészségügyhöz való hozzáférést, például a halasztható beavatkozások felfüggesztésével.
A kormány abban bízhat, hogy pár hét múlva már effektív lesz a múlt héten elrendelt szigor hatása és az őszi szünet (a kontaktusok csökkenésén keresztül) is segít, így a járványgörbe laposodhat és a kórházak terheltségének növekedése nem lesz ilyen meredek.
Terhelődik az állami ellátórendszer
A negyedik hullám Magyarországon is a meredeken felfutó szakaszába lépett, a járványhelyzet egyre rosszabb az állami kórházak falai között is a. A fertőzéssel összefüggésben már 3172 főt ápolnak az intézményekben, és 350 beteg szorul gépi támogatásra.
AZ ÁLLAMI EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÓRENDSZER KAPACITÁSAINAK COVIDOS BETEGEKKEL TÖRTÉNŐ KIHASZNÁLTSÁGA DRÁMAI MÉRTÉKBEN ROMLIK TOVÁBB.
Most már (a 7 napos mozgóátlag mutató tekintetében) naponta átlagosan 200 fővel növekszik a kórházban ápoltak száma (miközben az elhunytak számával az ő létszámuk is csökken) és átlagosan 22 fővel a lélegeztetőgépen lévő betegek száma. Ez utóbbi növekedési ütem magasabb, mint amit tavaly ősszel láttunk a második hullám idején.
Az egyre növekvő terhelés egy kisebb létszámú, fáradtabb, kiégettebb szakembergárdára jut majd.
A harmadik, véget ért járványhullám után nemhogy a várólisták ledolgozása nem sikerült, de az érdemi, az eredetinek megfelelő szintű újraindulás sem.
Elfogytak a dolgozók, nincs elegendő nővér az osztályok, szakdolgozó a műtők működtetéséhez
– fogalmaz a MOK titkára. Ezen okokból csendesen osztályösszevonások, nem propagált megszűnések történnek több kórházban. Hiába a (kissé) megemelt finanszírozás, személyzet hiányában a műtők munkája sem pörgethető fel, az elmaradt műtétek pótlása lassú vagy elmarad. A megmaradt dolgozók “túlhajtása” pedig további lemorzsolódáshoz vezethet, akár egészségügyi okból (kidőlnek), akár személyes döntésük miatt – érzékelteti a helyzet súlyosbodását. Azt is hozzáfűzte, hogy az eszközök, műszerek utánpótlása is akadozik, a beszállítók felé fennálló tartozások jó része megmaradt.
Az egészségügyben pedig talán azt várjuk, mikor üti át az aggodalom a fásultság falát
– fejtegeti írásában.
Leszögezi azt is az egyértelműség kedvéért: a legtöbb magyar egészségügyi intézmény továbbra is komoly erőfeszítéseket téve igyekszik az ismét növekvő COVID-járvány miatti terhelés mellett fenntartani a nem járványügyi betegellátást, pótolni a kiesett kezeléseket, elvégezni feladataikat.
Eközben azonban komoly akadályokba ütköznek – melyek nagy része nem újkeletű, a közelmúlt csak felnagyította őket. A rendszert nem a járvány ingatta meg – ingott már előtte is. Mindezek következtében azonban most a betegek a korábbinál is elveszettebben bolyonganak, rendelőről kórházra járva keresnek megoldást problémáikra, hosszan várakoznak vizsgálatokra vagy ellátásra. Vagy választhatják az egészségügyi ellátásból mind nagyobb szeletet kihasító magánellátást, mely igen szívesen szolgálja ki a fizetőképes keresletet – ez azonban nem minden problémára és nem mindenkinek jelent megoldást.
Tavaly november 6-án, 5489 fős kórházi ápolt számnál jelentette be Müller Cecília országos tisztifőorvos az operatív törzs tájékoztatóján, hogy az exponenciálisan terjedő járvány miatt elhalasztják azokat az egészségügyi ellátásokat, amelyek kifejezetten halaszthatóak.
Ha a most látott kórházi terhelésnövekedés üteme fennmarad a következő napokban is, akkor november közepére előállhat ugyanaz a kórházi terhelés, mint tavaly ősszel, és a 2020-as tapasztalatok alapján reálisan fel fog merülni a halasztható ellátások leállítása a magyar egészségügyben. Vagyis ahogy előrevetítettük: a járványgörbe laposításának elmaradása miatt bekövetkező túl gyors kórházi covid-terhelést megszenvedheti a normál betegellátás is. Az osztályok átalakítása és a munkaerő átvezénylése miatt nem jut kapacitás a nem koronavírus-betegek teljes ellátására.
