Magyarország eddigi legnagyobb, ökológiai következményekkel járó ipari katasztrófája
Átszakadt a Mal Zrt. Ajka melletti X-es tározója és több mint egymillió köbméter vörösiszap és erősen lúgos víz elegye öntötte el Kolontárt, Devecsert és Somlóvásárhelyt. A katasztrófa következtében tíz ember vesztette életét, csaknem háromszázan szorultak egészségügyi ellátásra, százhúsz ember került kórházba. A károsultak száma meghaladja a hétszázat, 358 ház vált lakhatatlanná.
A Torna-patak teljes élővilágát kipusztította az erős lúgos szennyeződés, valamint erre a sorsra jutott a Marcal Torna torkolata alatt fekvő része is.
Az ügyészség 2012 őszére rakta össze a vádiratot a katasztrófa felelőseinek megállapítására. Innentől az ügy a következőképp nézett ki:
2012. szeptember 24-én elkezdődött a per első fokon, a 15 vádlott mind a Mal korábbi vagy akkori alkalmazottja volt, a vezérigazgatótól a szivattyúkezelőig, az üzem működését engedélyező vagy elnéző állami hivatalnokok felelőssége nem merült fel.
2013. február 4-én az egyik ülnök személye megváltozott, ezért 26 tárgyalási nap után nagyjából tízezer oldal iratanyagot kellett újratárgyalni. Később a büntetőtanács összetételének megváltozása miatt még egyszer elölről kellett kezdeni a tárgyalást.
2015-ben az ügyészség több ponton módosította a vádat.
2016. január 28-án első fokon felmentették mind a 15 vádlottat, a törvényszék szerint altalaj eredetű stablitásvesztés volt a katasztrófa oka. Ez nem természeti katasztrófát jelent, hanem azt, hogy a tároló tervezésénél és kivitelezésénél voltak hibák, csak azt nem azok követték el, akik ellen a vádiratot beadták.
2017. február 6-án másodfokon hatályon kívül helyezték az elsőfokú ítéletet, mert a törvényszék több eljárási szabályt megsértett.
2019. február 4-én a megismételt elsőfokú eljárásban a 15 vádlott közül tízet találtak bűnösnek.
2019. december 13-án másodfokon súlyosabb ítéletek születtek: az elsőrendű vádlottat, B. Zoltánt, a Mal Zrt. egykori vezérigazgatóját négy év, a másodrendű vádlottat, D. Józsefet, a cég egykori műszaki igazgatóját három év végrehajtandó börtönbüntetésre ítélték közveszélyokozás és a hulladékgazdálkodás rendjének megsértése miatt. Ez az ítélet sem jogerős.
(forrás)