Negyven éve ezen a napon Farkas Bertalan a Szojuz-36 űrhajó fedélzetén elindult a világűrbe

Magyarország ezzel az űrutazással a nemzetek sorában hetedikként lépett ki a világűrbe.

A Szovjetunió vezette Interkozmosz űrkutatási együttműködés lehetővé tette, hogy a tagországok egy-egy képviselője is eljusson a világűrbe. A magyar űrhajósjelölteket 1977 májusától kezdték kiválogatni a vadászpilóták közül Kecskeméten a Repülőorvosi Vizsgáló és Kutatóintézetben.

A vizsgálatok eredményeképpen négy pilótát választottak ki, akik közül ketten (Farkas Bertalan és Magyari Béla a Gagarin Űrhajóskiképző Központban végezték a további felkészülést szovjet kollégáikkal együtt 1978 és 1980 között.

Farkas Bertalan űrhajóstársa és parancsnoka Valerij Kubaszov, Magyari Béláé Vlagyimir Dzsanibekov volt. Mindkét magyar kiváló eredménnyel végezte el a kiképzést, a jelöltek közül a magyar szervezők választották ki Farkas Bertalant az űrrepülésre, Magyari Béla pedig végig készen állt a helyettesítésére.

Farkas Bertalan és Valerij Kubaszov 1980. május 26-án, moszkvai idő szerint 21 óra 20 perckor, magyar idő szerint 20 óra 20 perckor, indult a világűrbe a Szojuz-36 űrhajó fedélzetén. Az űrhajó május 28-án kapcsolódott össze a Szaljut-6 űrállomással.

• Nyolc napos űrbéli tartózkodása során egyik este (1980. május 26-án) ő olvasta fel az esti mesét a magyar gyerekeknek, magával vitte a tv-macit is a világűrbe és kislánya piros-fehér-zöld ruhás babáját.
• Farkas Bertalan volt az első magyar a világűrben, vele pedig a magyarok a hetedik nemzet, amelynek képviselője ott járt. Őt követően Simonyi Károly járt még űrturistaként – a világon egyedüliként – kétszer is, magyarként is a világűrben, a következő magyar űrhajós utazására a Nemzetközi Űrállomásra 2025-ig kerül sor.
• Az űrutazáson magyaros ételkonzerveket ettek, Kubaszov pedig a szkafander nadrágszárába rejtve egy nyers uborkát csempészett fel, hogy kipróbálja, milyen.
• A fedélzeten volt egy pisztoly is vészhelyzet esetére és cápariasztó, ha a tengerbe esve szükség volna rá.
• Szkafanderét először az MTA tanácstermében állították ki, jelenleg a Hadtörténeti Múzeumban tekinthető meg.

(forrás)