A kormány nevében Semjén Zsolt visszavonta a saját a törvény javaslatukat.
A javaslat 2021-től tiltotta volna be hazánkban az egyszer használatos műanyagokat, valamint a könnyű és nagyon könnyű, ezen belül a biológiailag lebomló műanyagból készült zacskók forgalomba hozatalát. A terv szerint a jövő évtől már nem lehetett volna nejlonzacskót vagy műanyag tasakot kapni a zöldségeknél vagy a péksüteményeknél a boltokban.
Gulyás Gergely korábban a kormányinfón arról beszélt, hogy a szabályozás csupán egyfajta uniós kényszer. Ugyanis az EU megköveteli, hogy 2025-ig 90 százalékkal kell csökkenteni ezeknek a műanyagoknak a felhasználását.
A kormánypárti sajtó szerint Semjén Zsolt a kormány nevében azért vonhatta vissza a kormány a javaslatot, mert a járvány miatt nehéz helyzetbe került hazai műanyagipari vállalkozások lélegzetvételhez kell, hogy jussanak. A kérdés az, hogy az emberiség meddig jut még lélegzetvételhez az ilyen környezetvédelmi politikával.
„Több mint 200 ezrünk szavát hallotta meg a kormány, amikor klímavédelmi akciótervének részeként bejelentette, hogy 2021-re betiltja az egyszer használatos műanyagok forgalmazását.” a Greenpaece február 26-án örömmel számolt be a kormány bejelentéséről.
Sajnos a csaknem negyedmilliós létszámú tiltakozás mégsem elég ahhoz, hogy Magyarország kormánya meghozza a döntést. A kormánynak a környezet- és klímavédelem sosem volt a szíve csücske, Gulyás Gergely is úgy fogalmazott, hogy a szabályozás „egyfajta uniós kényszer”. Pedig hazánkban is óriási probléma a hatalmas mennyiségben keletkező műanyag hulladék, a természeti erőforrások kizsákmányolása óriási méreteket öltött. Természet- és környezetvédő szervezetek, magánszemélyek részéről igény van az egyszer használatos műanyagok betiltására, de úgy látszik a kormány még mindig nem érti, hogy az utolsó órákban vagyunk, nincs idő a halogatásra.
A legyártott műanyagot újrahasznosítása, nem kielégítő hazánkban, a statisztikák azt mutatják, hogy növekszik a műanyag-felhasználás. Környezeti szempontból elfogadhatatlan, hogy a visszagyűjtött műanyagot, „energetikai hasznosítás” címén elégetik. Ez az eljárás nemcsak szennyező gázokat bocsát ki a levegőbe, de egyértelműen pazarolja az erőforrásokat, és veszélyes hulladékot hagy hátra a folyamatban.
Nem fogjuk hagyni, hogy az eredetileg erős javaslatot a műanyaglobbi nyomására felhígítsák. Ez a jogszabály lehetett volna az első lépés egy hulladékmentes Magyarország felé, egy olyan gazdaság felé, amely az egyszer használatos kultúra helyett végre a természettel való harmóniára törekszik. A Greenpeace ezért azt várja a kormánytól, hogy mihamarabb terjesszen be egy hasonlóan ambiciózus javaslatot, a parlamenttől pedig azt, hogy azt haladéktalanul vegye napirendre.”- nyilatkozta Simon Gergely, a Greenpeace vegyianyag-szakértője.
A hazai műanyag-szennyezettség kritikusságát a Greenpeace friss kutatása is bizonyítja, amely háromszor annyi mikroműanyag-részecskét mutatott ki a Dunában, mint a korábbi vizsgálatok. De nem csak a Duna vize ilyen szennyezett, a mikroszemcsék megtalálhatóak a palackozott vizeinkben, az élelmiszereinkben és a levegőben is.