Bérlők és bérbeadók veszélyhelyzet idején

Fizetésképtelen bérlők, bevétel nélkül maradt bérbeadók. Más a helyzet vállalkozás céljára bérelt ingatlan és lakóingatlan esetében

A koronavírus járvány miatti korlátozó intézkedések, a veszélyhelyzet elrendelése a jelentős veszteségeket okoz, amely hatással van a fennálló bérleti szerződésekre is. A kieső munkák, a csökkenő bevételek a bérlők számára megnehezítik a vállalkozási tevékenységükhöz bérelt helyiségek bérleti díjának és rezsijének kifizetését. De nehéz helyzetbe kerültek az ingatlant bérbeadó vállalkozások és magánszemélyek is, akiknek a bevétele a bérleti díjakból származik, hiszen ha a bérlők nem tudnak fizetni, ők sem jutnak pénzhez.

A válság tehát mind a bérlőket, mind pedig a bérbeadókat egyaránt érinti, a megoldást pedig a felek közötti kommunikáció, és egy mindkét fél számára egyaránt méltányos megállapodás jelentheti.

Vállalkozás céljára hasznosított ingatlanok esetén:

A 47/2020 (III.18.) Korm. rendelet egyes gazdasági ágazatokat kíván segíteni azzal, hogy megtiltja az érvényben lévő szerződések felmondását, akár abban az esetben is, ha a bérlők nem tudnak eleget tenni a bérleti díj fizetési kötelezettségüknek. A kormányrendelet szerint: a turisztikai, a vendéglátóipari, a szórakoztatóipari, a szerencsejáték, a filmipari, az előadóművész, a rendezvényszervező és a sportszolgáltatást nyújtó ágazatok tekintetében a nem lakás céljára szolgáló helyiségre vonatkozó bérleti szerződéseket 2020. június 30-áig nem lehet felmondással megszüntetni. A felmondási tilalom a Kormány rendeletével a veszélyhelyzet fennállásáig meghosszabbítható.

Fontos tehát leszögezni, hogy ez a megoldás nem a lakások magánszemély bérlőit segíti, akik például a munkahelyük elvesztése miatt nem tudnak eleget tenni bérleti díj fizetési kötelezettségüknek, hanem a rendelet kifejezetten a vállalkozásokat célozza meg, elősegítve azt, hogy a járvány elmúltával mindenki ott folytathassa a tevékenységét, ahol abbahagyta. A felmondási tilalom tehát csak a nem lakás céljára szolgáló helyiségekre terjed ki.

A felmondás tilalmán túl a felsorolt ágazatokban tevékenykedő vállalkozások által kötött bérleti szerződések esetén a bérleti díj sem emelhető a veszélyhelyzet ideje alatt. Amint megszűnik a veszélyhelyzet, a bérleti díj emelés megvalósítható, de csak a jövőre nézve, tehát a veszélyhelyzet fennállása alatti időre a magasabb bérleti díjat nem lehet visszamenőlegesen követelni.

Lakóingatlanok esetén:

Ahogy azt már említettük a magánszemélyek, illetve a bérbe adott lakóingatlanok nem tartoznak a védett körbe, így ezekben az esetekben a veszélyhelyzet ellenére:

• a bérleti szerződés felmondható,
• akár a bérleti díj is emelhető (még, ha ez a piaci folyamatokkal jelenleg ellentétes is),
• a bérlő felszólítható a felmondás, vagy a határozott idejű bérleti szerződés lejárta után az ingatlan elhagyására.