Home / A nap települése / A nap települése: Bábolna

A nap települése: Bábolna

Bábolna város Komárom-Esztergom megyében, a Komáromi járásban. Bábolna Komárom-Esztergom megye nyugati szélén van, tőle Tata 27,5 km, Nagyigmánd 7 km, Kisbér 18 km, Komárom 15 km távolságra található.

Teljes népesség 3789 fő
Polgármester Dr. Horváth Klára
Irányítószám 2943
Körzethívószám 34

 

Bábolna történetéről röviden:

Kezdetek

Bábolna és környéke az ősidőktől fogva fontos terület lehetett az itt élő emberek számára. Természeti adottságai nagymértékben kedveztek az ember megtelepedéséhez. A közelben több ezer éves zsugorított férfisír és a mellette talált nagyobb méretű, félkész kőeszköz Magyarországon ritkaság számba megy.

Bronzkori, római és népvándorlás kori leleteket is találtak a környéken. A szomszéd település határában a honfoglalás kori magyar páros temetkezés tanúbizonysága: a Dunántúl egyik leggazdagabb s egyetlen tarsoly-lemezes sír párja került elő 1956-ban. Báb, bábu, bábálu, bábál, bábony, babona és a helységnévként szereplő Bábolna egyetlen ősi szóból eredt. A Kirgiz nyelvcsalád értelmező szótárában a BÁBÁLU szó jelentése: erős pártfogóra támaszkodó személy, illetve család. A BÁBÁLU SÁÁR olyan települést jelent, amelynek túlvilági erővel rendelkező pártfogója van.

A legrégebbi írás 1268-ból származik, de ez feltételezhetően nem a település megalakulásának éve. A pusztabirtok a Babunai család tulajdona volt. Bábolna a XIII. századbeli okmányokban Babuna illetve Bábóna néven szerepel. 1328-ban, Szent György tiszteletére, felépült Bábolna temploma. Az épület 1529-ben elpusztult, de a XVIII. században újjáépítették. Ezzel a templommal Bábolna a környék szellemi központjává vált. A török időkben, 1529-ben elnéptelenedett a település. A rómaiak Budától Bécsig a Duna mentén építették ki Európa akkor legszélesebb hadiútját. Az út azonban a kereskedők számára sohasem volt biztonságos. Így jött létre a Budáról ugyancsak Bécsbe vezető nagy állathajtó út: a Mészárosok útja. Az út tengelyében terült el a bábolnai határ, ahol az állathajtók jó itató, pihenő – később pedig vágóhelyet is találtak.

Az 1400-as években az ország külkereskedelmi állatforgalmának zömét a nagy állathajtó úton -tehát Bábolnán keresztül- terelték a külhoni vásárokra. Az 1500-as évek második felében elpusztul a falu, de az 1600-as években újra éled. 1590-ben öt családot regisztráltak Bábolnán. 1696. december 3.: A Szapáry család visszakapja Bábolnát. Az 1784-es népszámlálás már hatvan családot talál Bábolnán.

A XVIII. század első felének fejlődése a mai napig látható: ekkor épült a Római katolikus templom (újjáépült), a Kastély és a Kaszinó (1758). A török hódoltság korszakát messze megelőzve kezdődött a szembenállás a pogány hitet nehezen felejtő Bábolna és az új vallást terjesztő Pannonhalma között. Az ősi pogányünnepek színhelyét jelölte az -a fekvő bikát ábrázoló- áldozati bálványkő, ami az Ördöghegyen állott (ma Nagyigmándon található). A török béke után meginduló francia háborúk a Mezőhegyestől (a magyarországi ló- és vágó marha tenyésztés központja) messze fekvő tájakra kívánta irányítani a katonaság ló és vágó marha szükségletének kielégítését.

Csekonics József (Mezőhegyes puszta parancsnoka) javaslatára, az 1789. február 11-én kelt Legfelsőbb Utasítás már a mezőhegyesi méneshez rendeli a gróf Szapáry József tulajdonát képező bábolnai birtokot (fiókintézetként).

Ménesbirtok

A ménesbirtokon a kivételes jogot élvező vendéglősön és annak alkalmazottjain kívül nem volt egyetlen polgári személy sem. Bábolna 1806. október 18-tól önálló ménessé vált. Településünk története ezután elválaszthatatlanul összefonódik a ménesével (később a Gazdaságéval). Ausztria elvesztette a háborút a franciák ellen, és békeszerződést kötött Napóleonnal. A francia sereg behatolt az időközben kiürített bábolnai ménesbe 1809. június 15-én és teljesen felégette (bosszúból, hogy a lovaknak csak hűlt helyét találták). 1810-ben építették fel újra a ménesistállót, a kancaistállót, a fedett lovardát és a kaszárnyát. Az 1800-as évek első felében Hild János tervei alapján felépült a bábolnai iskola. 1820-1830. között épült a Kórház (jelenleg Szálló). 1840-ben épült a Kaszárnya (ma Kakas Szálló). 1848. december 27.: Görgey vezérkarával együtt Bábolnára érkezik. A birtokot a magyar hadvezetés a Monarchia hadállásának vélte.

1900-as évek

Az 1890-es népszámlálás adatai szerint a Bábolnán élő állandó polgári lakosság száma: 1111 fő (577 férfi és 534 nő). A katonai népesség lélekszáma: 359 fő. 1913-ban már állami távirda-hivatal és posta, 1926-ban pedig telefonállomás is működött a településen. 1919. nyarától 1919. novemberig Bábolna román megszállás alatt volt. Hajnyi Artúr az új ménesparancsnok ezek után megkezdi Bábolna újjáépítését. Az 1930-as években felépült a protestáns templom. 1945. januárjában a németek Székesfehérvár felől menekültek, s a Bábolnán átvezető és Bécs felé tartó országút látszott a legbiztosabb menekülésnek. Ekkor még sokan voltak Bábolnán: egy egész repülőtér legénysége. Utánuk, március első napjaiban az SS-ek érkeztek, akik a hátvédek voltak.

a bábolnai méntelepi kaszárnya

Nagyszabású lakásépítkezés kezdődött: a gazdaság felépítette a Kisfaludi lakótelepet (de kevésnek bizonyult). A gazdaság a lehető legnagyobb kedvezményeket és segítséget nyújtotta azon dolgozóinak, akik két év alatt felépítették saját házukat. Az építkezés kalákában történt. 1964-től 1975-ig tíz új utca épült be. A község lakossága ezalatt a duplájára szaporodott és meghaladta a háromezret. 1971.: Bábolna megkapta a nagyközség besorolást. 1973. szeptember 30.: Névváltozás: Bábolnai Mezőgazdasági Kombinát. 1975.: Megalakult a Bábolna-Bana Nagyközségi Közös Tanács.

1977. január 2.: Közös tanács alakult Bábolna székhellyel (Bábolna, Bana és Tárkány közigazgatásának összevonásával). A kombinát 8 hektárt és 5184 m2 mezőgazdasági ingatlant adott át a nagyközségnek településfejlesztés céljából. 1982.: A Ménesudvarban átadtak egy istállóból átalakított 175 férőhelyes Kamaraszínházat. 1983.: A Lobkowicz-erdőben történt hévízkutató fúrások során termál-karsztvízre bukkantak. A két kút hőmérséklete 44 oC, illetve 52 oC. 1984-ben átadásra került az orvosi rendelőintézet és az Ifúsági lakótelepen 48 lakás. 1984-1988-ig Bábolna Komárom vonzáskörzetéhez tartozott. Társközségei a rendszerváltás után váltak le. 1990. okt. 1.: A közös igazgatásból kiválik Bana, majd Tárkány is.

1991. jan. 1.: Bábolna teljesen önálló közigazgatású lett.

1995.: Az egykori tiszti kaszinó épületét a Bábolna Rt. helyreállíttatta, reprezentatív éttermet, kávéházat és különtermeket rendezett be. Itt kapott helyet a ménesbirtok történetét bemutató múzeum is.

Nevének eredete:

Magyarországon – Erdélyt kivéve – három Bábolna, ill Babonya nevű hely volt (Bihar, Borsod és Komárom megyében): mindhárom a Koppán (Katapán) nemzetség birtoka. A Komárom megyei Tolmabábolna előnevét a Koppán nemzetségTolma nevű ősapjáról, vagy egy arról elnevezett családtag után kapta.

Híres bábolnaiak

Látnivalók Bábolnán

  • Római katolikus templomát 1724-i canonica visitatio már említi, de építésének ideje ismeretlen.
  • Szapáry-kastély, melyben ma a Bábolnai Nemzeti Ménesbirtok központja van. A barokk stílusú kastély Bábolna legrégebbi épülete, az 1700-as években épült U alakú udvarház. A kastélyt 1810-ben újjáépítették, ekkor építették az emeleti részt, alakították ki a jelenlegi formáját. A kastély kertjében található a Shagya lószobor, a híres öreg akácfa (melyet 1710-ben ültettek), lovarda, istállók híres arab ménekkel, az Imperiál Vendégház.
  • Tiszti Kaszinó Eredetileg csárdának és fogadónak épült 1758-ban, az épületet tiszti kaszinónak 1902-ben alakították át, az akkori divat szerinti eklektikus stílusban. 1995-ben a Bábolna Rt. felújította és reprezentatív kávéházat, éttermet és különtermeket alakítottak ki. Itt kapott helyet a ménesbirtok történetét bemutató múzeum is. Iratok, térképek, könyvek, festmények, fotók, szerszámok, használati tárgyak és oklevelek láthatóak a ménesbirtok történetét bemutató múzeumban. Korábban a tárlat részét képezte Imperiál, valamint Ibn Galal VI csontváza is. A két évszázados hagyományokra visszatekintő arabló-tenyésztés történetével ismerkedhet meg a látogató a Lovasmúzeum egyik termében. A ménesbirtok latin és német nyelvű alapító levelétől a korabeli lószerszámokig számos érdekesség várja a lovak iránt érdeklődőket. A másik terem a rekordoké, ahol a Bábolnán tenyésztett lovak által a különböző versenyeken nyert díjak láthatók. Közülük a legértékesebbek Imperial nevéhez fűződnek.

  • A lovardát a napóleoni seregek dúlását (1809) követően építették. A méteres falak, a korábbi ménesbélyegzővel díszített üvegablakok, a tetőszerkezet művészi ács munkája, a kovácsoltvas csillárok és falikarok a néhány évvel ezelőtti felújítás eredményeként ma teljes pompájában tekinthető meg.
  • Kocsimúzeum, mely a ménesudvarban található.
  • Hősök kapuja A Lovardával szemben építette az 1938-ban Pettkó-Szantner Tibor. Egy Pozsony megyei kisváros, Modor kapujának másolata. Az átjáró falán lévő márványtáblák a ’48-as szabadságharcban illetve az I. és II. világháborúban elesett bábolnai hősökre emlékeztetnek. 1968-tól a torony adott otthont a vadászmúzeumnak is, mely alapvetően Bábolna környékének élővilágát mutatta be. A kiállítás sajnos már nem látogatható.
  • Millenniumi emlékmű

Forrás: Wikipédia/  Helytörténeti oldal/ babolna.hu

About regio34

Check Also

1989-ben ezen a napon volt a négyigenes népszavazás

1989. november 26-án tartották az első országos népszavazást Magyarországon. A “négyigenesnek” elnevezett referendumon a köztársasági …

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük