Home / A nap települése / A nap települése: Oroszlány

A nap települése: Oroszlány

Oroszlány a Vértes északnyugati lábánál, Tatabányától 15 km-re délnyugatra fekszik. 2015 január 1-i állapot szerint a városnak 18.068 lakosa volt. A település irányítószáma 2840.

Elhelyezkedése

Oroszlány Komárom-Esztergom megye déli határán, a Vértes-hegység észak-nyugati lejtőjén, az Által-ér lankás területein fekszik. Változatos természeti adottságaira jellemző, hogy a Vértes-hegység magasabb pontjai felől fokozatosan ereszkedik le az Által-ér völgyébe. Növényzetét jellemzően a Vértes növénytársulásai határozzák meg, így a cserszömörcés karsztbokor-erdő, a karszttölgyes, gyertyános kocsánytalan tölgyes. A terület talajösszetételére az agyagbemosódásos barna erdőtalajok és a löszös alapkőzeten kialakult homokos vályog talajok jellemzőek.

Szokatlan nevének eredetéről azt lehet tudni, hogy  azt a  szájhagyomány szerint azért kapta, mert a várúr két rossz lányát tartotta bezárva az erődítmény börtönében („Ó rossz lány…” – hangoztatta gyakran). A valószínűbbnek tűnő magyarázat szerint a település a nevét a Csák család címerállatáról, az oroszlánról kapta. Egyes vélekedések szerint a vár kapuját is két kőoroszlán őrizte.

Elhelyezkedése
Oroszlány Komárom-Esztergom megye déli határán, a Vértes-hegység észak-nyugati lejtőjén, az Által-ér lankás területein fekszik. Változatos természeti adottságaira jellemző, hogy a Vértes-hegység magasabb pontjai felől fokozatosan ereszkedik le az Által-ér völgyébe. Növényzetét jellemzően a Vértes növénytársulásai határozzák meg, így a cserszömörcés karsztbokor-erdő, a karszttölgyes, gyertyános kocsánytalan tölgyes. A terület talajösszetételére az agyagbemosódásos barna erdőtalajok és a löszös alapkőzeten kialakult homokos vályog talajok jellemzőek.

A település története

Első említése 1383-ból való, ekkor Oroszlankew (Oroszlánkő) néven tűnik fel, aztán a 15. században Possesio Orozlankew néven említik egy oklevélben, a Csák nemzetség birtokaként.

1536-ban még feltűnik „Oroszlánkő várának” említése, aztán a török hódoltság idején már nem szerepel a lakott helyek jegyzékében. Forrásainkból mindenesetre kiderül, hogy a török az 1543-as hadjárata során felgyújtotta Tata, Gesztes és Vitány várát is, elképzelhető, hogy Oroszlánkő is erre a sorsra jutott.

A 16. század második felében, ill. a 17. században a vár és vidéke teljesen lakatlan, neve is „Pusztaoroszlánkő”-ként tűnik fel ekkor. A megújulás a török kiűzését követő betelepítési politika révén köszöntött a vidékre: a terület ekkori birtokosai, az Eszterházyak Pozsony, Nyitra és Trencsén vármegyéből származó szlovákokat telepítettek be a puszta vidékre.

A Rákóczi-szabadságharc bukása után a fejedelemhez hű Esterházy Antal követte urát a száműzetésbe, így birtokai a császárhű Eszterházy Józsefre szálltak. Ezidőtájt a népesség igen alacsony a faluban: mindössze húsz körüli az itt élő jobbágycsaládok száma, ám ez az úrbérrendezés idején már 117 fő jobbágyra valamint 50 fő zsellérre emelkedett. Továbbnézve a demográfiai adatokat megállapíthatjuk, hogy az 1820-as években a falunak 598 lakója volt már, akik a csaknem 200 házban élték nehéz életüket.

Az 1848–49-es események utáni jobbágyfelszabadítás némileg könnyített a jobbágyok terhein, ám szűkös bevételeik miatt gyakran kénytelenek voltak a közelben fekvő Eszterházy-birtok számára dolgozni. A nehéz körülmények miatt százak vándoroltak el a vidékről, a helyzetet tovább súlyosbították az első- majd a második világháború emberveszteségei.

A szocialista időkben a várost övező széntelepekre tevődött át a hangsúly, (a barnakőszén nyomait már a 20. század elején kimutatták) amelynek nyomán a település 1954-ben városi rangot nyert, és Oroszlány városa az ország egyik legfőbb szénbányászati térségévé vált. Ennek azonban vége: az aknák mára mind bezártak.

Címere

Oroszlány város címere hegyes talpú pajzs, kék mezőben, zöld pázsiton, balra forduló, ágaskodó, egyfarkú, arany oroszlán.

Gazdasági adatok

A térség egyik legnagyobb foglalkoztatójának számított a Vértesi Erőmű Zrt. A cég működtette Magyarország utolsó mélyművelésű szénbányáját, a Márkushegyi bányaüzemet, valamint az erre települt Oroszlányi erőművet, mely 1961-ben kezdte meg működését. Az 1990-es években már 7500 bányász elveszítette a munkáját. A bánya 2014 végén zárt be, az erőműben pedig 2015. december 31-én állt le a termelés, miután az áramtermelés a meglévő költségszinten és áramárak mellett nem volt fenntartható, valamint a szigorodó környezetvédelmi előírások miatt széntüzeléssel már nem üzemelhetett tovább. Ezt követően 233 dolgozót bocsátottak el, és a tervek szerint 2016 szeptemberében további 200 ember munkaviszonya szűnik meg.

Oroszlány (és a szomszédos Bokod) távfűtését az erőművön keresztül az állam biztosította, erre a Vértesi Erőmű Zrt. 2020-ig kötelezettséget vállalt, és azt 2016 januárjától az MVM Oroszlányi Erőműfejlesztő Zrt. gázkazános mini erőműve révén látja el.

A város mellett ipari park működik, ahol jellemzően összeszerelő üzemek működnek, az egykori erőműhöz képest alacsonyabb fizetést biztosítva a munkavállalóknak; emiatt már munkaerőhiánnyal is szembesülnek. Ugyanakkor a megye 100 legnagyobb árbevételű vállalkozásából négy is itt működik (BorgWarner Oroszlány Kft., GE Water and Process Hungary Kft., Wescast Hungary Zrt., Vértesi Erőmű Zrt.), ami stabil iparűzési adó bevételt biztosít az önkormányzatnak.

A település neves szülöttei

  • Itt született 1881-ben Esterházy Móric magyar arisztokrata politikus, miniszterelnök
  • Itt született 1943-ban Hanzlik János magyar súlyemelő, testnevelő tanár, mesteredző, sportvezető, nemzetközi bíró, a sportág korábbi szövetségi kapitánya.
  • Itt született 1961-ben Varga Zoltán magyar kürtművész
  • Itt született 1966-ban Sallói István magyar válogatott labdarúgó
  • Itt született 1967-ben Számadó Emese magyar régész, múzeumigazgató
  • Itt született 1970-ben Dr. Kutasi Csaba entomológus-muzeológus
  • Itt született 1978-ban Hegedűs Csilla magyar karate sportoló és edző
  • Itt született 1979-ben Czukor Balázs magyar színész
  • Itt született 1980-ban Malomvölgyi Márta magyar oboaművész
  • Itt született 1983-ban Likerecz Gyöngyi magyar női súlyemelő
  • Itt született 1984-ban Baranyai János magyar válogatott súlyemelő és cselgáncsozó

Forrás és képek: Wikipédia

 

About regio34

Check Also

96 ÉVE EZEN A NAPON SZÜLETETT BUZÁNSZKY JENŐ

A Nemzet Sportolója címmel kitüntetett 49-szeres magyar válogatott labdarúgó, az Aranycsapat hátvédje, edző, sportvezető. 1943 és 1947 között …

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük